Ácsok vagyunk...

Ácsok vagyunk, fát faragunk,
Fenyőfából kifaragunk,
Be is aranyozzuk.

Óra, óra, kicsi óra...

Óra, óra, kicsi óra, (két mutató ujjunkkal lassan egy kerek órát formázunk fentről lefelé)
Indulunk az iskolába. (két kezünkkel mutatjuk, hogy sietünk)
Tik-tak, tiki-takk, (összetesszük a két tenyerünket és azzal ketyegünk ritmusra)
tiki-tiki-takk.

Árok szélén búzaszál nőtt...

Árok szélén búzaszál nőtt,
Szomszédunkban kicsi lány nőtt.
Árok szélén pipitér nőtt,
Házunk táján kislegény nőtt.

A leánynak mi a neve?
Fóris Rózi az a neve.
A legénynek mi a neve?
Bándi Bandi az a neve.

Áprilisi mondóka

Áprilisban zöld a mező,
Bolondozik már az idő.

Kele-kele fűzfa...

Kele-kele fűzfa,
Bodogai nyárfa,
Ki rí? Gyerek rí!
Adjunk neki botocskát,
Hadd csináljon sípocskát!

Tócsás mondóka

Dagi tócsa, pocsolya,
de nagy a kend pocakja!
Nő a tócsa, dagad, hízik,
a cipőm már alig látszik!
Minden csupa víz és sár,
ez az ősz, és nem a nyár!

Orbán Ottó: Törpék

(két kezével a feje tetén háromszöget, vagyis törpesapkát mutat)
Erdő mélyén
két törpe,
ülnek egy nagy
gödörbe.
"Én is törpe, (magára mutat)
te is törpe, (másikra mutat)
le is vagyunk (szomorú arccal két kezével lefelé int)
nagyon törve."

Aranykertben aranyfa...

Aranykertben aranyfa,
Aranybölcső alatta.
Aranycsengő muzsikál,
Pici gyerek szundikál.
Tente, tente kisbaba,
Édesanya csillaga.

Kemény dió, mogyoró...

Kemény dió, mogyoró,
kis mókusnak ez való.
Odújába elrakja,
Télen elropogtatja.

Beérett már a kökény...

Beérett már a kökény,
Szedjük tele a kötényt,
A héja már fekete,
Mókus is gyűjt télire.

Dér, dér diri dér...

Dér, dér diri dér
Didereg a pipitér,
Holnap havat hord a szél,
Holnap után itt a tél.

Nagy Bandó András versek

Rajzoljunk Nagyapát

Ez lesz a fejecske,
így kell, ni, kerekre.
Mondd, mama, nézed-e?
Ez lesz a két szeme.
Ez meg az orra lesz,
itt a száj, látod, ez.
Fejtetőn barna haj,
jobb fül itt, ott a bal.
Nagy pocak, teste kör,
két vonal, erre föl,
mert ez már itt a nyak,
ez meg egy kis kalap.
És hol a két keze?
Nem látod? Épp ez e!
És hol a jobb keze?
Most húzom, itt, ez e.
Most öntöm formába,
ez lesz a jobb lába,
ez meg a ballába,
én meg a karjába.
(A SZIVÁRVÁNYHÍD c. kötetből)
*
Pöttyös Katica

Hét a pöttye Katicának,
légy türelmes, ide szállhat,
ujjad hegyén megpihenhet,
szárnyat bontva röppen egyet.
Hét a pöttye, számolsz, nézed,
egyet, kettőt, hármat, négyet,
megtalálod mind a hetet,
s önmagadtól kérdezgeted:
hátát vajon ki festhette?
Ki volt, aki teremtette?
Ki tervezte, ki rajzolta?
Ki volt, aki kiszámolta?
És amire eljutsz hétig,
nézed ahogy száll az égig.
(A Madarak Tolláról című kötetből)
*
Szitakötő

Mit eszik a szitakötő?
Kutat-e, ha éhes?
Mézet keres, kiszitálja,
megeszi, ha édes.

Mit iszik a szitakötő?
Iszik-e a vízből?
Kortyolgat, ha kiszitálta,
forrásmenti vízből.

Hova száll a szitakötő?
fűre, fára, nádra,
és amikor sokat beszélsz,
odaszáll a szádra.
(A Gyöngykaláris cimű kötetből)
*
Csigadal

Máz a házam teteje, teteje,
erről van az eleje, eleje.
Gömbölyded a teteje, teteje,
mázas váz a fedele, fedele.

Innen bújok kifele, kifele,
s onnan vissza befele, befele.
Bentről nézek kifele, kifele,
nem száll énrám cinege, cinege.
(A SZAPPANBUBORÉK című kötetből)

Nagy Bandó András honlapja

Csóka, csóka, vess diót...

Csóka, csóka, vess diót,
én is vetek mogyorót.

Esik eső, csepereg...

Esik eső, csepereg,
sárga levél lepereg.
Feri, Teri felszedi,
kosárkába begyűjti.

Október ber, ber, ber...

Október ber, ber, ber,
fázik benne az ember.
Szőlőt csipked a dere,
édes legyen szüretre.

Bartos Erika: pöttyös mondóka

Erdőben kisház, pöttyös a fala,
Vidáman süt rá a nap sugara.
Pöttyös a kémény, felszáll a füstje,
Pöttyös a labda, pöttyös a bögre.
Pöttyös a cserép, pöttyös a csengő,
Pöttyös a lufi, pöttyös a lépcső,
Pöttyös a kisszék, pöttyös a lámpa,
Pöttyös az ágyban a paplan, a párna.
Pöttyös a függöny, pöttyös a kocka,
Pöttyös terítőn pöttyös a kanna.

Tudod-e a ki lakik ebben a házban?
Ki alszik békésen a pöttyös ágyban?

Babóca az, nem más, katicabogárka,
Katicakislány, pöttyös a háta.


Bartos Erika a nagyszerű Anna, Peti és Gergő mesekönyvek szerzője és rajzolója.
Imádjuk a könyveit és a weboldalait, és Annát, Petit és Gergőt is, biztosan nektek is tetszeni fog:

http://www.annapetiesgergo.hu/
http://www.bogyoesbaboca.com/

Hintáztató

Hinta, palinta,
Hintázik a kisbaba,
Ha hintázik, hintázzon,
Ide-oda szálljon!

Jár a toronyóra...

Jár a toronyóra, (lassan)
bimm-bamm,
bimm-bamm.
Jár a falióra, (picit gyorsabban)
tiki-taki,
tiki-taki.
A zsebóra azt kattogja: (gyorsan)
tikitaki,
tikitaki,
tikitaki,
tikitaki,
TIKK!

Az én kertem olyan kert...

Az én kertem olyan kert, fogta magát, útra kelt.
Elől ment az almafa, utána a szilvafa.
Meggondolta a dió, nem lesz ebből semmi jó.
Visszafordult, itt maradt, egy fám mégis megmaradt.

Kányádi Sándor: Májusi mondóka

Kőről kőre bukfencezik
a patak.
Ágról ágra röppennek a
madarak.

Dombról dombra száll a szellő
szaporán.
Nyáj kolompol a szelíd domb
Oldalán.

Benépesül. Zeng, zsibong a
nagy határ,
kapaélen jár táncot a
napsugár.

Ég a munka. Mindenkinek
dolga van.
Csak a juhász s a pacsirta
furulyázik gondtalan.