Buda Gábor: Háztáji nóta hajnalban

Ezzel a kis nótával köszöntök mindenkit a nyári szünet végeztével, és remélem magamat is felrázom vele...

Háztáji nóta hajnalban

Kezdődik a bölcsi! Kezdődik az ovi! Kezdődik a suli!
Jó reggelt!

Icinke-picinke kis mese

Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke kis tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke kis padra, befedte egy icinke-picinke kis fedővel.

Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macskája; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony, felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt fölbukfen­cezett.

Ha az icinke-picinke kis macska föl nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.

Ócska köcsög csöpög, csöpög...

Ócska köcsög csöpög, csöpög,
a kis macska elé: csöpp, csöpp.
Kidugja a nyelvecskéjét,
felnyalja a jó tejecskét.
Csacsi macska lefetyel,
csuda finom eledel.

Mese, mese, meskete...

Mese, mese, meskete,
Volt egy kutyus, fekete,
Meg egy icur-picurka
Fehér lábú cicuska.
*
Mese, mese, meskete,
Volt egy fekete kutya,
Meg egy icurka-picurka
Fehér lábú cicuska.
Kicsi még a mi cicánk
De meglátod te csacska,
Nemsokára lesz belőle
Egy ilyen nagy macska.
*
Mese, mese, meskete,
Szénaboglya tövibe,
Uccu, ugorj kettőt, hármat,
Míg a lábad el nem fárad,
Míg a macska meg nem fog!
*
Mese, mese, meskete,
Volt egy tyúkom, fekete,
Ha nem volna fekete,
Tovább szólna a mese.
*
Mese, mese, meskete, jer ide most ízibe!
Mesét mondok, rontom-bontom,
Boldog vagyok, nincsen gondom.
Elszállok, de visszatérek,
S megfogom a kis kezed,
Ott lakozom a szívedben,
Éldegélek majd veled.
Repülök a lelked egén, átölellek téged,
Mese vagyok, hozzád megyek,
Én leszek a vendéged.
*
Mese, mese, mátka,
Fekete madárka,
Úri bunda, kopasz egér,
Ugorjon a nyakadba!
Mese, mese, fakakas,
Bújj a lyukba, ott hallgass!
Kata, Kata, két garas,
Neked adom, csak hallgass!
*
Mese, mese, tarka mese,
nem igaz tán a fele se?
Fele igaz, fele álom,
ha elhiszed, azt se bánom.

A répa

A. Tolsztoj: A répa

Az apóka ültetett egy répát, és így biztatgatta:
- Nőj, nőj, répa, növekedjél gyökérke,
jó édesre, szép kövérre, óriási nagyra!
Meg is nőtt a répa, jó édes lett, szép kövér lett,
óriási nagy lett.

Ment az apóka, hogy kihúzza.
Húzta-húzta, tépte, cibálta, ráncigálta,
de hiába - nem mozdult a répa.

Hívta az apóka az anyókát.
Anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát -
húzták-húzták, ráncigálták, de hiába
- nem mozdult a répa.

Hívta az anyóka unokáját.
Unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát -
húzták-húzták, ráncigálták, de hiába
- nem mozdult a répa.

Hívta az unoka a kutyát, Bogárkát.
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát -
húzták-húzták, ráncigálták, de hiába
- nem mozdult a répa.

Hívta a Bogárka a tarka macskát.
Macska húzta Bogárkát,
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát -
húzták-húzták, ráncigálták, de hiába
- nem mozdult a répa.

Hívta a macska az egérkét.
Egérke húzta a macskát,
macska húzta Bogárkát,
Bogárka húzta unokát,
unoka húzta anyókát,
anyóka húzta apókát,
apóka húzta a répát -
húzták-húzták, jót rántottak rajta...
Erre aztán engedett a répa
- kifordult a földből.

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene, játék, énekkönyv, gyerekruha, játékok

Cicás dalok, mondókák, versek

Cirmos cica, haj,
Hová lett a vaj?
Ott látom a bajúszodon,
Most lesz neked jaj!
*
Ha én cica volnék,
Száz egeret fognék.
De én cica nem vagyok,
Egeret se foghatok.
*
Ilyen cica mellett
aludni is lehet.
Ugorj cica, indulj már!
A sok egér téged vár.
*
Megmosdott már a cica,
mosdjál te is, Marcika!
*
Cicukám kelj fel,
itt a jó tejfel!
*
(Mentovics Éva: Cirmoscica)
Cirmi cica vagyok,
s nem lopom a napot.
Ha egér jön közelembe,
cincogástól elmegy kedve.
Megkergetem, s hamm! Bekapom,
majd egész nap lustálkodom.
*
Ez a cica fekete, csak a szeme barna,
jajj de édes cica volna, hogyha nem karmolna.
Sicc, te rossz cica! Kergessd Pannika!
Megkarmolta orrocskádat a cica!
*
Cirmos cica dorombol,
Hallgatja egy komondor.
Azt gondolja magába',
hogy szebb az ő nótája.
Rá is kezdi, vau-vau,
Fut a cica, nyau-nyau.
*
Ecc-pecc, kimehetsz,
holnapután bejöhetsz.
Cérnára, cinegére,
ugorj cica, az egérre, huss!
*
Az oroszlán is csak macska,
csak egy kicsit nagyobbacska.

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Ajaj, hol volt
hol nem...
Volt egyszer egy
iciri
piciri
házacska;
ott lakott egy iciri
piciri kis macska.
Volt annak két iciri
piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri
piciri kis tökre.
Csizmát húz az iciri
piciri kis macska,
hová lett az iciri
piciri barmocska.
Bejárja az iciri
piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri
piciri tekergőt.
Bejárja az iciri
piciri kaszálót,
s nem látja az iciri
piciri kószálót.
Rátalál egy iciri
piciri kis tökre,
bánatában iciri
picirit meglökte.
Felfordult az iciri
piciri tököcske,
benne a két iciri
piciri ökröcske.
Megörült két iciri
piciri ökrének:
Vége van az iciri
piciri mesének!

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

Egérkés mondókák, dalocskák, versek

Kisegér, kisegér,
minden lyukba belefér.
Belefér, belefér,
hiszen azért kisegér.
*
Cini, cini, kisegér.
Minden lyukba belefér.
*
Egér, egér, kisegér,
van-e fogad hófehér?
Adjál nekem vasfogat,
Adok neked csontfogat!
*
Házi macska Benedek, megfogott egy egeret.
Egér mondta: Benedek, engedj már el engemet.
Nem engedte Benedek, hanem nagyot nevetett.
Ne nevess ki Benedek, megharapom kezedet!
Megijedt a Benedek, letette az egeret,
Az egér jót nevetett, hoppon maradt Benedek.
*
Egér, egér, ki a házból,
Most jöttem a kávéházból.
Ha nem jössz ki háromra,
Te leszel a fogócska!
*
Volt egyszer egy kis egérke,
Nagybajuszú kislegényke.
Szürke bunda volt a hátán,
Hócipôcske mindkét lábán.

Kerek fülét sapka fedte,
Kesztyûs kezét zsebre tette.
Jöhet már a szép nagy hó,
Nem fázik meg cincogó.
*
Egér, egér, hamis állat az egér,
Minden likba,
kicsi likba belefér.
Fejecskéjét ki-kidugja,
bekapja,
Éppen olyan hamis,
mint az éd'sapja.

Egér, egér, mit keressz
a kamrába?
Jó lesz innét eltűnnöd
hamarjába.
Cica-mica, huncut cica les reád,
Sírni fog majd éretted
az éd'sanyád.

Cica-mica, nem félek én
tetőled,
Hol a lik, elbújok én előled.
Cica-mica én velem ma nem
játszik,
Úgy elbújok, még farkincám
se látszik!
(Benedek Elek)

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

A part alatt...

A part alatt,
a part alatt,
három varjú kaszál,
három varjú kaszál.

Róka gyûjti,
róka gyûjti,
szúnyog kévét köti,
szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik,
bolha ugrik,
hányja a szekérre,
hányja a szekérre.

Mén a szekér,
mén a szekér,
majd a malomba ér,
majd a malomba ér.

A malomban,
a malomban,
három tarka macska,
három tarka macska.

Egyik szitál,
másik rostál,
harmadik követ vág,
harmadik követ vág.

Szürke szamár,
vizet hoz már,
tekenôbe tölti,
tekenôbe tölti.

Tehén dagaszt,
tehén dagaszt,
kemencébe rakja,
kemencébe rakja.

Medve várja,
medve várja,
kisült-e a cipó,
kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót
csipegeti,
hangya morzsát szedi,
hangya morzsát szedi.

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

Lepketündér

(Faltysné Újvári Anna verse)

- Nagymama, miért ugrál a cica a réten?
- Hát nem tudod? Akkor gyere az ölembe, és elmesélem!

Nyusziország közepében van egy kosár káposzta,
Minden este vacsorázni ezer nyuszi jár oda.
Jóllakásig lakmároznak, és a kosár nem fogy ki -
Egyszer aztán rádöbbentek: megdézsmálta valaki.

Lesben álltak, egymást váltva - se nappaluk, se éjük,
Majd egy cirmos nagybajuszú cica lépdelt eléjük:
Megígérte, szavát adta, hogy a tolvajt elkapja,
Mert a bátyja ügyes fogdmed, s híres vadász az apja.

Bizalommal néztek reá, s a helyszínre vezették,
Káposztává gömbölyítve a kosárba betették.
Fülelt az őr fél éjszaka, majd szemére álom ült,
Cingár hernyó előmászott, míg a cica szenderült.

Kendőt kötött maga elé, fohászkodott röviden,
Lakmározott bőségesen, s begubózott kövéren.
Reggel felébredt a cica, s azon nyomban meglátta:
Rosszul őrzött káposztákat biz' valaki megrágta.

- Kapsz még egy nap haladékot, próbaidő lesz az éj,
De ha most is elaluszol, megbocsátást ne remélj! -
Szólt a fő-nyúl, s haragjában vicsorított (nem mese!).
Káposzta-csősz cica látta: nem tréfa a fele se'!

Ámde reggel - semmi kétség - rágottak a levelek.
Bánatosan sír a cica: Én más munkát keresek!
Egész éjjel virrasztottam, kosárba se be, se ki,
Becsületnyávogásomra nem jött és nem ment senki!

Nem-e? Akkor nyilvánvaló: a kosárban van benne!
Rajta nyuszik! Legjobb lenne, ha mindenki keresne!
Felhajtják a leveleket, kukkantgatnak alája,
És a legapróbb nyuszika rögtön meg is találja:

Kis burokban, szűk bölcsőben, alig lehet hallani,
Begubózott hernyócskából most alakul valami,
Bölcső bomlik - beli buba - gyűrt ingecskét simítja:
Tarka pille, lepketündér szárnyacskáját kinyitja.

Míg a nyuszik csodálkoznak, a magasba felröppen,
Csak a cica hadonászik pille felé eközben.
Űzi, hajtja, fel-felugrik, de elérni nem tudja,
Azóta is minden vágya, hogy a lepkét elfogja.

Milljó macska hírét vette e különös esetnek,
Azóta a réten járó cicák lepkét kergetnek:
Felszökkennek homorítva - pofozzák a levegőt -,
Lepketündér csalogatja a sok lepkekergetőt.

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene