A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyuszi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyuszi. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 8., péntek

Szalai Borbála: Nyúl Tamás, az óvodás


Erdőszéli bokor alján
megnyílt az új óvoda.
Tomi fiát Nyúlanyó is
beíratta hát oda.

Megszeppenve nézett körül
az aprócska nyúlgyerek:
- Mama, félek! Vigyél haza!
Itt senkit sem ismerek!...-

- Ejnye, fiam! - szólt az anyja. -
Hogy lehetsz ily gyáva nyúl?!
Itt van minden szomszédgyerek,
nézd, Tapsi is itt tanul...-

Így kezdte el az óvodát
kurta farkú Nyúl Tamás...
Verset tanult, énekeket,
mint a többi óvodás...

Eljött a tél, s szól az anyja:
- Halljuk, mit tudsz, kisfiam! -
Csengő hangon kezdi Tomi:
- Trilli-trilla-trillilam... -

- De hiszen ez madár nóta?!
Hol tanultad, jó gyerek? -
- Óvodánkban sárgarigó
tanítja az éneket!...-

No, lett erre nagy derültség!
Visszhangzott a kacagás!
Fel is húzta ám az orrát,
megsértődött Nyúl Tamás!...

Amióta kinevették,
meg se mukkan sohasem...
Nem tudja őt szóra bírni
még a saját anyja sem...

2011. március 26., szombat

Szalai Borbála: Süni Samu

Süni Samut odújából
kicsalta a kikelet:
- Jó, hogy megjött már a tavasz,
kezdtem unni a telet!

S amint éppen nyújtózkodik,
arra ballag Nyúl Jenő:
- Szép, jó reggelt! Süni pajtás,
elég későn bújsz elő!

Látod, én már fel is vettem
halványszürke öltönyöm.
Valahányszor jön a tavasz -
új ruhába öltözöm.

Te még mindig ezt a kopott
tüskés gúnyát viseled?
Ejnye, ejnye, Süni komám,
elég ósdi viselet!

Ha akarod, elmehetünk,
felkeressük a szabót:
varr ő neked puha prémből
új nadrágot, új zakót.

- Nincs szükségem a szabóra!
Régi ruhám megteszi.
S ha nagyon kell, tüskéimet
majd a köszörűs hegyezi!

2009. május 2., szombat

A nyulacska harangocskája


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyulacska. Ennek a nyulacskának volt egy szépen szóló harangocskája. Egyszer a nyulacska elment az erdő szélére, lefeküdt egy bokor tövébe, és a bokorra felakasztotta a harangocskáját. Reggel, mikor felébredt, a bokrot sehol sem látta, hanem egy nagy fát látott helyette. Felnézett reá, és látta, hogy a harangocskája a fán van. Kérte a fát, hogy adja vissza a harangocskáját, de a fa nem adta vissza.
Ekkor a nyulacska elment a fejszéhez, és kérte, hogy a fát vágja ki, hogy a fa adja vissza a szépen szóló harangocskát. De a fejsze nem vágta ki a fát.
Most a nyulacska elment a köszörűkőhöz, hogy fenje meg a fejszét, hogy a fejsze vágja ki a fát, hogy a fa adja vissza a harangocskát. De a köszörűkő nem fente meg a fejszét.
Ekkor a nyulacska elment a vízhez, hogy hajtsa a köszörűt, hogy a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a víz nem hajtotta a köszörűt.
Ekkor a nyulacska elment a bikához, hogy igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De a bika nem itta meg a vizet.
Ekkor a nyulacska elment az egérhez, hogy csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. De az egér nem csípte meg a bikát.
Ekkor a nyulacska elment a macskához, hogy fogja meg az egeret, az egér csípje meg a bikát, a bika igya meg a vizet, a víz hajtsa a köszörűt, a köszörű fenje meg a fejszét, a fejsze vágja ki a fát, a fa adja vissza a harangocskát. A macska azt mondta, hogy ő megfogja, de előbb adjon neki tejecskét.
A nyulacska elment a tehénhez, kért tőle tejecskét.
A tehén azt mondja, hogy ő ad tejecskét, csak vigyen neki füvecskét. A nyulacska elment a kaszáshoz, hogy adjon neki füvecskét.
A kaszás adott is füvecskét, s a nyulacska vitte a tehénnek. A tehén adott neki tejecskét, s a nyulacska vitte a macskának. A macska megfogta az egeret, az egér megcsípte a bikát, a bika megitta a vizet, a víz hajtotta a köszörűkövet, a köszörűkő megfente a fejszét, a fejsze kivágta a fát, a fa visszaadta a szépen szóló harangocskát.
A nyulacska megörvendett, a szépen szóló harangocskát visszaakasztotta a nyakába, és mindig ott tartotta.
Itt a vége, fuss el véle,
ha nem hiszed, járj végére!

2009. április 8., szerda

Tekintetes úr, elszaladt a nyúl...


Tekintetes úr,
Elszaladt a nyúl!
Ne bántsd fiam, had' szaladjon,
Füves rétre had' iszkoljon!

Na, ennek egy másik változata ez:
(Lehet, hogy kényes vagyok, de ez nekem nagyon durván hangzik!)

Tekintetes úr,
Elszaladt a nyúl!
Hagyjad fiam, had' szaladjon,
Itt a puska, DURR!

Felmászott a nyúl a fára...

Felmászott a nyúl a fára,
Csizmát húzott a lábára.
Kalapot meg a fejére,
Ne süssön nap a szemébe.

2009. április 7., kedd

Tóth Eszter: Tapsi ajándéka

Mostanában jókor reggel
már a Nap sem aluszik.
Szép tavasz van! Itt a húsvét!
Készülnek a víg nyuszik.

Sok tojást kell összeszedni,
sok gyerek volt jó. Az ám!
Festéket is száz csöbörben
kell kavarni, mázsaszám.

Tapsi ül a csöbrök között
s válogat a festékben:
„Nem kell nékem ezek közül
egy piros sem, egy kék sem!

Nagyon sápadt az a sárga,
nagyon hupi az a kék...
Én a kedves gyermekeknek
szebb színekkel festenék!”

Elmegy hát az ibolyához
s megkéri kedvesen:
„Adj szirmodról egy kis kéket,
Ibolyaszál, kedvesem!”

Ibolyaszál kék kelyhébe
így márt Tapsi ecsetet,
s pingál buzgón és vigyázva,
jaj, ha csepp is lecsepeg!

Ibolyaszín tojás mellé
lepkesárga illenék...
Tapsi kéri: „Szárnyaidról
adsz-e sárgát, Pille, szép?”

Pillangó is nyújtja szárnyát,
s Tapsi arról mártogat
tojására aranypettyet,
aranykört meg sávokat.

Ibolyaszín... aranysárga...
mindkét tojás csudaszép.
Ámde hátra még a legszebb:
piros szín kell oda még!

Nagy szivárvány fenn az égen,
Vége épp a rétre ér,
tojásfestő Tapsi mostan
jó piros színt tőle kér.

2009. március 31., kedd

Tapsifüles nyuszikának...


Tapsifüles nyuszikának
Igen sok a dolga,
Piros tojást, hímestojást
Szerte-széjjel hordja.
Hordjad, hordjad kis nyuszikám,
Kéket is, sárgát is!
Nekem is van egy kosaram,
Belefér még száz is.

2009. március 22., vasárnap

Lőrinc Pál: Három füles


Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.

Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.
Kinek nem jut fusson ide,
Nyúlapó tesz a zsebibe.

Végh György: Kleofás a didergő kis tojás


Volt egyszer egy kis tojás
Úgy hívták, hogy Kleofás
Bimm-bamm, dáridom!
Megvette egy nyuszika
Nyuszi lány volt Zsuzsika
Bimm-bamm, dáridom!
Megkérdezte Zsuzsika:
"Kell-e Neked szép ruha?"
Bimm-bamm, dáridom!
"Persze, mondta a tojás-
fázik ám a Kleofás!"
Bimm-bamm, dáridom!
Befestette Zsuzsika
A húsvéti nyuszika
Bimm-bamm, dáridom!
Nem fázik már a tojás:
A zöldbundás Kleofás!
Bimm-bamm, dáridom!

2009. március 18., szerda

Locsóló versek


Hol kitérek, hol betérek,
Mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
Nagymamától kettőt kérek!
*
Zöld erdőben él egy nyuszi
Locsolónak jár egy puszi
*
Én kis kertészlegény vagyok,
Virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
Egy szép rózsafát találtam.
Én azt hervadozni láttam,
Rózsa ne hervadjon,
Szabad-e locsolnom?
*
Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?
*
Zöld erdőben nem jártam,
Kék ibolyát nem láttam.
Nem akart hervadni,
Nem-e kell locsolni?
*
Jó reggelt, jó reggelt,
kedves liliomszál,
megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
piros tojást láttam,
bárány húzta rengő kocsin,
mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz,
gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás,
tarisznyámba várom.
*
Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál;
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.
*
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi!
*
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!
*
Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.
*
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztôl, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
*
Egy tök, két tök, öntök.
*
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
*
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.
*
E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?
*
Húsvét másodnapján
az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele
egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte
egy hímestojást.

*
Ákom-bákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.

Udud István: Húsvéti hajrá


Nyusziéknak sok a gondja.
Nyuszi bácsi egyre mondja:
- Azt se tudom, hol a fejem!
Feleségem, lányom, vejem
segítenek, mégse győzöm.
Itt a hagymahajat főzöm.
Festék fortyog a fazékban,
ebben piros, abban kék van.
S lesz sárga, zöld, piros...
Tessék, a bajszom is csupa festék!
Hozd csak azt a bögrét, Tapsi,
de vigyázz, te, ne borítsd ki!
Ide kell egy kevés tus még!
Nemsokára itt a húsvét,
alig van már egy néhány nap,
de ígérem minden lánynak
- s Nyuszi apó nem zsivány! -:
hímesben nem lesz hiány!

2009. február 8., vasárnap

Zelk Zoltán: Tavaszi dal


Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?
- elég, hogyha tudom én:
tavasz elé futok én.

Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?
- se erdőbe, se rétre:
a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy!
Olyan szépen daloljál,
szebb legyen a tavasznál!

2008. december 19., péntek

Ezüst fenyő, szép sudár...

Ezüst fenyő, szép sudár
az erdőben kismadár,
mókus, nyuszi körbejárta,
úgy csodálta, úgy csodálta.

Ezüst fenyő, szép sudár
karácsonyi díszben áll.
Szaloncukor tarkabarka,
csillog a sok gyertya rajta.

Karácsonyfa szép sudár,
erdőbeli kismadár,
mókus, nyuszi, hogyha látná,
igazán csak most csodálná.

2008. szeptember 26., péntek

Játék az ujjakkal


Ez elment vadászni,
Ez meglőtte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike mind megette.
Kerekecske-dombocska,
Itt szalad a nyulacska!
*
Ez a malac a piacra ment,
ez itthon maradt,
ez kap finom pecsenyét,
ez semmit sem kap.
Ez a kicsi visít nagyon:
" Uí, uí éhes vagyok!"
*
Bezsere, bezsere kis kertecske,
Abban volt egy kis nyulacska.
Ez meglátta,
Ez meglôtte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Icipici mind megette.
Elfutott ide-ide...
*
Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte,
Gyűrűs ujjam hazavitte,
Kicsi ujjam mind megette,
megfájdult a hasa tőle.
*
Ez elmegy cseresznyét szedni,
Ez felmászik a fára,
Ez megrázza,
Ez felszedi,
Ez a kicsi mind
megeszi.
Hamm!
*
Kicsi kövér Hüvelykapó,
Mellette van mutató,
Langaléta hosszú bátyja,
Meg a kisebb fiacskája,
Pöttöm Jancsi itt a végén
Kicsi babám kezecskéjén.
*
Hüvelykujjam tésztát,
Mutatóujjam krémet főzött.
Középső ujjam tortát hozott,
Gyűrűsujjam gyertyát gyújtott.
A legkisebbik mind megkapta,
Neki volt a szülinapja.
*
Ez beléesett a kútba,
Ez kihúzta,
Ez hazavitte,
Ez lefektette
Ez a kis hamis felébresztette, csik, csik, csik.
*
Egy - megérett a meggy.
Kettő - csipkebokor vessző.
Három - te vagy az én párom.
Négy - biz' oda nem mégy.
Öt - megérett a tök.
Hat - hasad a pad.
Hét - dörög az ég.
Nyolc - üres a polc.
Kilenc - kis Ferenc.
Tíz - tiszta víz.
Ha nem tiszta vidd vissza, a kis szamár megissza.
*
Egy - hold az égre megy.
Kettő - csillagmintás kendő.
Három - szemed csípi álom.
Négy - fürdővízben légy!
Öt - sikáld üstököd!
Hat - mancsod még ragad!
Hét -mosd füled tövét!
Nyolc - tiszta minden porc.
Kilenc - kis kegyenc.
Tíz - tejbegríz,
kanalazd be, finom, meleg
aztán gyerünk, ágyba veled!
*
Egy, - ösvényt küld a hegy.
Kettő, - nyerget küld a felhő.
Három, - lendülsz fecskeszárnyon.
Négy, - szelek útján mégy.
Öt, - kaput nyit a köd.
Hat, - bebocsát a nap.
Hét, - fényből sző mesét.
Nyolc, - visszalovagolsz.
Kilenc, - ide sietsz.
Tíz, - viszel engem is.
*
Egy üveg alma,
Két üveg alma,
Három üveg alma,
Négy üveg alma,
Öt üveg alma,
Hat üveg alma,
Hét üveg alma,
Nyolc üveg alma,
Kilenc üveg alma,
Tíz, tíz, tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz.
*
Ujjaimat tornáztatom,
közben szépen mondogatom.
kifordítom, befordítom,
fölfordítom, lefordítom,
zongorázom, furulyázom,
ujjaimat összerázom.
Ügyesebb lett a kezem,
a tornát be is fejezem.
mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

Simogatók, ölbe vevők, csiklandozók

Sűrű erdő, (haját)
kopasz mező, (homlokát)
pillogtató, (szempilláját)
takonytartó, (orrát)
itt bemegy, (száját)
itt lemegy, (nyakát lefelé)
itt megáll! (pocakját csikizni)
*
Sûrû erdô, kopasz mezô,
pillogója, szuszogója, tátogója,
ez itt meg a csiklandója.
*
Kerek erdő, (lefektetjük, majd körbesimítjuk a feje búbját)
kopasz mező, (végigsimítunk homlokán)
pillogója, (szempilláin)
szuszogója (orrán)
tátogója, (száján)
hallgatója, (fülén)
nagy korgója, (körben a pocakján)
pukkantója, (popsijára paskolunk ritmusra)
dobogója. (két lábával dobogunk ritmusosan)
*
Cukor, (homlokára)
kávé, (egyik arcra)
tea, (másik arcra)
rum, (állára)
bumm, bumm, bumm. (orrára)
*
Kicsi orr, kicsi száj,
keretezi kerek áll,
kupolája homlok.

Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
a pillái lombok.
*
Pici szem, pici száj,
keretezi pici áll,
kupolája homlok.

Piros arc, piros száj
Áfonyaszín szembogár,
szempillái lombok.
*
A házat kiseperjük, a port letöröljük,
az ablakot becsukjuk,
a kulcson egyet csavarintunk.
*
Hasítom, (a tenyerét)
vágom,
szeletelem,
szúrom,
könyökölöm,
pacsit adok,
megpuszilom.
*
Kerekecske dombocska,
Itt szalad a nyulacska.
Erre megyen, itt megáll,
Itt egy körutat csinál.
Ide bújik, ide be,
Kicsi gyermek keblibe.
*
Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska.
Itt a nyoma, itt a nyoma,
itt meg van a csiklandója!
*
Hej, Gyula, Gyula, Gyula, (finoman ütögetjük a combját)
szól a duda, duda, duda, (finoman a pocakját)
Pest, Buda, Buda, Buda, (megérintjük a vállait)
Pattogatott kukorica. (ujjbegyünkkel kocogtatunk a feje búbján)
*
Csip-csip, csóka.
Vak varjúcska.
Komámasszony kéreti a szekerét.
Nem adhatom oda,
Tyúkok ülnek rajta,
hess, hess, hess!
*
Csip-csip, csóka,
Vak varjúcska,
Jó volt-e a kisfiúcska/kisleányka?
Ha jó volt a kisfiúcska/kisleányka,
Ne csípd meg őt vak varjúcska!
Hess!
*
Borsót főztem, (tenyerében kavarjuk a borsót)
jól megsóztam, (ritmusosan megsózzuk)
meg is paprikáztam, (ritmusra az ujjbegyünkkel ütünk a tenyerébe)
ábele-bábele, (kétszer végigsimítjuk a tenyerét oda-vissza)
fuss. (belecsapunk a pici tenyérbe finoman)
*
Áspis, kerekes, (tenyerébe karikát rajzolunk)
Útifüves, leveles, (négylevelű lóherét rajzolunk)
Bíbola, bíbola, (tenyerét megsimítjuk kézfejünkkel, majd a tenyerünkkel kétszer)
Pacs, pacs, pacs. (belecsapunk ritmusra)
*
Ciróka, maróka,
mit fõztél, babóka? (be lehet helyettesíteni a gyermek nevét)
Kevertem babocskát,
sütöttem pampuskát.
Ide raktam, oda raktam,
utoljára mind bekaptam.
Hamm-hamm-hamm.
*
Nemes Nagy Ágnes: Vízimolnár

Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?

Ő-röl bú-zát, (tenyerünkkel a tenyerét lassan simogatjuk körbe-körbe)
ő-röl ár-pát,
ő-röl rozsot is,

kukoricát, kukoricát, (tenyerünkkel a tenyerét gyorsan simogatjuk körbe-körbe)
kukoricát.
*
Én is pisze, te is pisze, (orrdörgölő)
Gyere, pisze, vesszünk össze!
*
Mit csinál a kis kezem? (a két kezet széttárjuk)
Simogat kedvesen, (arcot simogatjuk)
Ütöget mérgesen, (tenyerét finoman megütögetjük)
Csiklandoz viccesen, (csiklandozzuk)
Csípked hegyesen, (csipkedjük)
Táncol ügyesen. (két ujjunkkal táncolunk rajta)
Na mit csinál a kis kezem? (a két kezet széttárjuk)
Te is tudod, mondd velem!
mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

2008. szeptember 24., szerda

Tornáztatók

Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat)
szépen tudunk tornázni,
jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)
és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra)

Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat)
karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre)
előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk)
és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra)
*
Ilyen kicsi a törpe:
guggoljunk le a földre! (leguggolunk)
Ilyen nagy az óriás:
nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk)
*
Ilyen nagy az óriás, (állva, felfelé nyújtózkodunk)
Ágaskodjunk kispajtás.
Ilyen kicsi a törpe, (leguggolunk)
Guggoljunk le a földre.
Mérleg vagyok, billegek, (terpeszben oldalra kinyújtjuk a karokat és billegünk balra-jobbra)
Két kezembe súlyt teszek.
Óra vagyok, ketyegek, (magunk előtt a két mutatóujjunkat felváltva felfelé emelgetjük)
Bölcsődébe/óvodába sietek. (ritmusra topogunk)
*
Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük)
letöri az ágat, reccs! (reccsnél lecsapunk)
*
Kaszálj Pista, kalapálj, (kaszáló mozdulatok balra-jobbra)
holnap délig meg se állj!
Huss! (lecsapunk kezünkkel)
*
Van 2 fürge kicsi szem, (mutatjuk szemeinket)
Szétnézeget idebenn. (forgatjuk szemeinket)
Van 2 fürge kicsi láb, (rácsapunk combunkra)
Végig lépi a szobát. (ritmusra lépegetünk)
*
Jár a róka lába, (egyik lábat előre-hátra lengetjük)
előre meg hátra,
tipeg-topog a talpa, (topogás ritmusra)
libeg-lobog a farka. (tapsolás ritmusra)
*
Gomba, gomba, gomba, (öklünket összeütögetjük)
nincsen semmi gondja, (tenyerünket forgatjuk)
ha az eső esik rája, (ujjakat lefelé tartva mozgatjuk)
nagyra nő a karimája. (nagy félkört rajzolunk a levegőben fejünk előtt)
Az esőt csak neveti, (szánkra mutatunk nevetve)
van kalapja, teheti. (emelgetjük kalapunk)
*
Repülnek a madarak, (repülő mozdulatok)
csattog a szárnyuk, (taps ritmusra)
madarak voltunk, (rapülés)
földre szálltunk, (közben leguggolás)
magot szórtunk, (szórjuk a magot)
csipegettünk, (kézzel felcsipegetjük)
csipp-csipp-csipp. <-- csiklandozni a végén
*
Gyülekeznek a felhők, (a földön kezünkkel balra-jobbra seperünk)
esik az eső, (ujjunkkal halkan dobolunk)
kopog a jég, (hangosabban kopogunk)
dörög az ég, (dörömbölünk)
villámlik, (fent egy taps)
lecsap, (tenyérrel a földre lecsapunk)
kisütött a nap. (felfelé lassan széttárjuk karjainkat)
*
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni, (kígyózva menetelés)
Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni,
Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni...
*
Mit játsszunk, lányok? (séta körbe-körbe)
Azt játsszunk, lányok.
Bricket, brackot, hat barackot.
Csücsüljünk le, lányok! (csüccs!)
*
Sétálunk, sétálunk, (séta)
egy kis dombra lecsücsülünk,
csüccs! (csüccs)
*
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút,
Emelkedô, emelkedô, emelkedô, emelkedô, (lassan)
Lejtô, lejtô, lejtô, lejtô, (gyorsan)
Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)
Hopp egy gödör! (ugrás)
*
Ugráljunk, mint a verebek,
Rajta gyerekek!
*
Elôre jobb kezedet, utána hátra.
Elôre jobb kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás)
Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra)

Elôre bal kezedet, utána hátra.
Elôre bal kezedet, utána rázzad,
Utána uggi-buggi, utána forgás,
Tapsolj egyet pajtás.
*
Lassan forog a kerék, (karkörzés lassan)
mert a vize nem elég.
Gyorsan forog a kerék, (karkörzés gyorsan)
mert a vize már elég.
*
Baglyocska hunyorog, (hunyorgunk)
fatönkön kuporog, (leguggolunk)
nagy fejét forgatja hol erre, hol arra, (fejünket balra-jobbra fordítjuk)
izeg mozog toporog, (toporgunk)
tipi, topi, topp, topp, topp. (végén taps-taps-taps)
*
Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé)
Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük)
Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk)
Nagyit ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk)
*
Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni!
Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám.
Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom,
lábaimmal topogok, a bölcsibe/oviba indulok.
*
Csinnadratta, hopp, hopp, hopp,
Megpergetjük a dobot.
Jobbra át és balra át!
Megfújjuk a trombitát.
Menetelj a dudaszóra,
Játszótéri indulóra!
Hogyha nincsen hangszered,
Üsd össze a tenyered!
(Bogos Katalin)
*
Dombon törik a diót, a diót, (egymás kezét fogva körbesétálunk)
Rajta vissza mogyorót, mogyorót. (visszafordulunk)
Tessék kérem megbecsülni és a végén a lecsücsülni, (ritmusra tapsolunk)
Csüccs! (lecsücsülünk)
*
Nemes Nagy Ágnes: Vízimolnár

Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?

Ő-röl bú-zát, (két karunkkal lassan körözünk)
ő-röl ár-pát,
ő-röl rozsot is,

kukoricát, kukoricát, (két karunkkal gyorsan körözünk)
kukoricát.
*
(kezünkkel mutogatjuk a)
Nád a házam teteje, teteje, (háztetőt)
Rászállott a cinege, cinege. (csőrt és farkat)
Hess le róla cinege, cinege, (hess-hess)
Mert beszakad a teteje, teteje. (leszakadást)

Ha beszakad, mi lesz véle? (kérdőjelet)
Sárga lábú cinege, cinege, (szemet vékonyra húzni, csőr, farok)
Hess le róla cinege, cinege,
Mert beszakad a teteje, teteje.
*
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettő, három, négy,
Mély lélegzetet végy,
Rajta, pajtás, helyben futás,
Utána a terpeszállás.

mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

2008. szeptember 21., vasárnap

Lepketündér


(Faltysné Újvári Anna verse)

- Nagymama, miért ugrál a cica a réten?
- Hát nem tudod? Akkor gyere az ölembe, és elmesélem!

Nyusziország közepében van egy kosár káposzta,
Minden este vacsorázni ezer nyuszi jár oda.
Jóllakásig lakmároznak, és a kosár nem fogy ki -
Egyszer aztán rádöbbentek: megdézsmálta valaki.

Lesben álltak, egymást váltva - se nappaluk, se éjük,
Majd egy cirmos nagybajuszú cica lépdelt eléjük:
Megígérte, szavát adta, hogy a tolvajt elkapja,
Mert a bátyja ügyes fogdmed, s híres vadász az apja.

Bizalommal néztek reá, s a helyszínre vezették,
Káposztává gömbölyítve a kosárba betették.
Fülelt az őr fél éjszaka, majd szemére álom ült,
Cingár hernyó előmászott, míg a cica szenderült.

Kendőt kötött maga elé, fohászkodott röviden,
Lakmározott bőségesen, s begubózott kövéren.
Reggel felébredt a cica, s azon nyomban meglátta:
Rosszul őrzött káposztákat biz' valaki megrágta.

- Kapsz még egy nap haladékot, próbaidő lesz az éj,
De ha most is elaluszol, megbocsátást ne remélj! -
Szólt a fő-nyúl, s haragjában vicsorított (nem mese!).
Káposzta-csősz cica látta: nem tréfa a fele se'!

Ámde reggel - semmi kétség - rágottak a levelek.
Bánatosan sír a cica: Én más munkát keresek!
Egész éjjel virrasztottam, kosárba se be, se ki,
Becsületnyávogásomra nem jött és nem ment senki!

Nem-e? Akkor nyilvánvaló: a kosárban van benne!
Rajta nyuszik! Legjobb lenne, ha mindenki keresne!
Felhajtják a leveleket, kukkantgatnak alája,
És a legapróbb nyuszika rögtön meg is találja:

Kis burokban, szűk bölcsőben, alig lehet hallani,
Begubózott hernyócskából most alakul valami,
Bölcső bomlik - beli buba - gyűrt ingecskét simítja:
Tarka pille, lepketündér szárnyacskáját kinyitja.

Míg a nyuszik csodálkoznak, a magasba felröppen,
Csak a cica hadonászik pille felé eközben.
Űzi, hajtja, fel-felugrik, de elérni nem tudja,
Azóta is minden vágya, hogy a lepkét elfogja.

Milljó macska hírét vette e különös esetnek,
Azóta a réten járó cicák lepkét kergetnek:
Felszökkennek homorítva - pofozzák a levegőt -,
Lepketündér csalogatja a sok lepkekergetőt.
mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene

2008. szeptember 20., szombat

Nyuszis dalocskák, mondókák, versek


Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,
Ne félj tőlem, nincs puskám,
Van ám nékem egyebem,
Zöld káposztalevelem.
*
Nyuszi ül a fűben,
Ülve szundikálva,
Nyuszi talán beteg vagy,
Hogy már nem is ugorhatsz.
Nyuszi hopp! Nyuszi hopp!
Máris egyet elkapott!
*
Nyuszi fülét hegyezi,
Nagy bajúszát pödöri,
Répát eszik ropp, ropp, ropp,
Nagyot ugrik hopp, hopp, hopp.
*
Erdő szélén házikó,
Ablakában nagyanyó,
Lám egy nyuszi ott robog,
Az ajtaján bekopog,

Kérlek, segíts énrajtam!
A vadász a nyomomban.
Gyere nyuszi, sose félj!
Megleszünk mi kettecskén.
*
Kerekecske dombocska,
Ott szalad a nyulacska,
Erre szalad, itt megáll,
Ott egy körutat csinál,
Ide bújik ide be,
Kicsi gyerek kezébe.
*
Hová mész te kisnyulacska?
Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
Az erdőbe.

Minek mégy te az erdőbe?
Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
vesszőcskéért.

Minek néked az a vessző?
Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
kertecskének,

Minek néked az a kiskert?
Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
virágoknak.

Minek néked az a virág?
Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
jó Anyámnak.
*
Parton ül a két nyúl, kis nyúl, nagy nyúl,
Parton ül a két nyúl, kis nyúl, nagy nyúl.
Ugrabugrál, lyukba bujkál,
bukfencet hány, fűbe turkál,
Itt nyúl, ott nyúl, kis nyúl, nagy nyúl.

Tapsi füle szétáll, vígan sétál,
Tapsi füle szétáll, vígan sétál.
Ugrabugrál, lyukba bujkál,
bukfencet hány, fűbe turkál,
Erdőn réten, vígan sétál.
*
Egy nyuszi a réten, hoppeli-hopp,
Zellert szedett éppen, hoppeli-hopp,
Szedett hozzá répát, hoppeli-hopp,
Meg egy kis káposztát, hoppeli-hopp,
Örömében ugrott, hoppeli-hopp,
Meg egyet szaltozott, hoppeli-hopp.
*
Felmászott a nyúl a fára,
Csizmát húzott a lábára.
Kalapot tett a fejére,
Ne süssön a nap szemébe.
*
Tapsi a kis tekergő

Nyuszi család népes hada,
Négy kis lurkó, s papa, mama,
Erdő szélén, bokor alatt,
Éldegél a vidám csapat.

De szép vagy te sárga lepke!
Mondd csak; veled repülhet-e,
Magamfajta Tapsi nyuszi,
Erdőszéli ugri-bugri?

Ám a lepke gyorsan elszáll.
De a tücsök biztos megvár!
Ugrani azt én is tudok,
Gyorsabb vagyok, messzebb jutok.

Este lett már, elfáradtam,
Vacsorára almát kaptam.
Süni apó őrzi álmom,
Ő a legújabb barátom.

Hajnali nap fénysugára,
Tapsit már ébren találja.
Kismadarak őt üdvözlik,
Friss harmatban jól megfürdik.

Hogyan jutok innen haza?
Vár engem a nyuszi mama!
Útitársam a sok gomba,
Így utazni de jó móka!

Friss zöldséggel megetetik,
Ám ő mégis szomorkodik.
Kitalálják gondolatát,
Megkeresik a családját.
mondóka, mondókák, dalok, versek, dal, vers, gyerek, versike, gyermek, gyerekdal, gyerekvers, gyermekdal, verses könyv, mondókás könyv, gyerekkönyv, gyermekkönyv, óvoda, ovis vers, óvodás vers, ovis dalok, ovis versek, hintáztató, altató, dalocska, ének, bölcsöde, csecsemő, baba, kisgyermek, gyermekkor, babazene