2010. október 27., szerda

Osváth Erzsébet: Ribillió


Ez aztán a ribillió,
lepottyant egy rakás dió.
Hogy lepottyant, összekoccant,
összekoccant, nagyot koppant.
A tolvaj szél járt a kertben,
láthatatlan köpönyegben.
A diófát megtépázta,
megtépázta, megdézsmálta.
Aztán eltűnt, mint a pára,
köd előtte, köd utána.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Véleményed van? Írd meg!